Programok


Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum

Bükfürdőn Európa egyik legismertebb és az ország második legnagyobb gyógy-, strand- és élményfürdője, legmodernebb szaunavilága és különleges Medical Wellness Centruma várja Önt, mely minden korosz...

Részletek

Kristálytorony

Kaland - élmény 3 szinten, szinte minden mennyiségben

Részletek

Kalandváros - Szombathely

Az egy hektáros terület központjában magasodó favár, kilenc tornyával, csúszdáival és kötéllétráival, az önfeledt játék kimeríthetetlen variációit kínálja.

Részletek

Holdfény Liget kalandpark - Kalandpark az Alpokalján

Kalandparkunkban minden kicsi és nagy kalandvágyó megtalálhatja a kihívást, az élményt.

Részletek

Sétaút a fák tetején - Althodis Rechnitz

Élje át az erdőt egy egyedülálló nézőpontból, az első akadálymentes fák csúcsán áthaladó gyalogúton!

Részletek

Sétahajózás a Fertő tón

A Drescher Hajózási Társaság több évtizede megbízható és népszerű szolgáltatásait és programjait ajánljuk.

Részletek

Környékbeli látnivalók, városok

Környékbeli látnivalók rövid leírással

Részletek

Környékbeli látnivalók, városok


Nagycenk 

Nagycenk (németül Großzinkendorf, horvátul Cinka, Cienka, Cienjka) nagyközség Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

Nevezetességek:

  • Fő látnivalója a Széchenyi-kastély. Ennek közelében 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávú, múzeumvasút.
  • A Széchenyi István Emlékmúzeumot a kastélyban rendezték be. Nyitva április 1-jétől október 31-éig: 10-től 18 óráig; november 1-jétől március 31-éig: 10-től 14 óráig.
  • A kastély bejárata előtt indul a védett hársfasor, amit Barkóczy Zsuzsanna telepítettetett.
  • A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét.
  • A Széchenyi család mauzóleumát (jelenleg ravatalozóként is üzemel) a plébániatemplom mögött, balra találjuk.
  • Szent István tiszteletére szentelt templom előtti téren áll Széchenyi István szobra.
  • A Széchenyi kastély közelében, 1972-ben megépült Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  • Turul-szobor

Kapcsolódó link
Forrás: Wikipédia


Eisenstadt

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Nevezetességek:

  • Az Esterházy-kastély 1388 és 1392 között épült vízivárnak, 1663 és 1672 közt kastéllyá építették ki, kerti szárnya 1794 és 1805 között épült át. A kastélyba építették be a kontinens első felvonóját, amit Angliából hozott Eszterházy.
  • A kastély kápolnájának kegyszobra a boldogasszonyi kegytemplom szobrának másolata.
  • A Haydn-házban élt 1766 és 1778 között Joseph Haydn, ma múzeum.
  • Ferences temploma és kolostora 1629-ben épült a régi helyén. Az építés előzménye gróf Esterházy Miklós fogadalma, aki a lakompaki csata előtt megfogadta, hogy ha megmenekül a csatában Szent Mihály tiszteletére templomot és kolostort épít ide. A templomban helyezte el azt a kegyképet, amelyet egy ferences barát hozott Itáliából. Az egykorú beszámolók szerint a kegykép előtt számos csoda történt és híres zarándokhely lett. A templom 1768-ban leégett, de 1772-re újjáépítették. A kolostorban sírboltban nyugszanak az Esterházy család tagjai.
  • A Szent Márton-dóm elődje a 13. században épült, a mai formájában 1460-ban kezdték el építeni és 1522-ben fejezték be. 1589-ben leégett, 1610 és 1629 között barokk stílusban építették újjá. 1904-ben neogótikus stílusban helyreállították. Kora barokk stallumai a hagyomány szerint a győri székesegyházból valók
  • A Hegytemplom (Bergkirche) legrégibb része az a kápolnarendszer, amit Nierinck Felix ferences szerzetes építtetett Esterházy Pál herceg megbízásából 1701 és 1711 között. A folyosókkal összekötött kápolnákban életnagyságú szobrok jelenítik meg Krisztus szenvedéseit. A Hegytemplom központi részét a Sarlós-Boldogasszony templomot 1803-ban építették. A templomból nyíló 1923-ban épített mauzóleumban van eltemetve Joseph Haydn zeneszerző.
  • Az Irgalmasrendiek temploma 1739-ben épült.
  • A Szent Antal-kápolna 1700-ban épült, 1900-ban neogótikus stílusban építették át.

Kapcsolódó link
Forrás: Wikipédia


Esterházy-kastély (Fertőd)

A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.

Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.

A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.

Kapcsolódó link
Forrás: Wikipédia 
 


Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria) Magyarország legrégibb alapítású városa, amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye székhelye. 1990-től megyei jogú város.

Látnivalók Szombathelyen:

  • AGORA - Pincegaléria

Tematikus időszaki kiállítások kortárs képző-, ipar- és fotóművészektől.
Honlap: http://www.agorasavaria.hu
Nyitva csak a kiállítások ideje alatt, egyedileg meghatározott nyitva tartás szerint. 

  • Székesegyház

Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Honlap: http://www.martinus.hu/

  • Járdányi Paulovics István Romkert

Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részletét a Romkert tárja a látogatók elé. A Romkertben végzett ásatások során 1-4. századi és középkori épületmaradványok kerültek a felszínre.
Honlap: http://www.savariamuseum.hu/szhely/romkert/hIntezmeny.php

Nyitva tartás: április 1. - november 30. K-V: 10.00-17.00
Belépőjegy: 600 Ft, kedvezményes: diák, nyugdíjas: 300 Ft, diákoknak 15 fő felett: 250 Ft, családi: 1200 Ft.

Megjegyzés: Tárlatvezetés csak bejelentkezés alapján: magyar nyelven: 2000 Ft, idegen nyelven 6000 Ft. A szombathelyi múzeumokba napijegy is váltható! Felnőtt: 1500 Ft, diák, nyugdíjas: 750 Ft, családi: 2800 Ft

  • Püspöki Palota

Szombathely legszebb késő-barokk palotája a XVIII. század végén épült Hefele Menyhért tervei alapján, az egykori középkori vártemplom közelében. 
Szombathelyi Egyházmegyei Kincstára - Sala Terrena
A Püspöki Palota földszintjén látogatható a Sala Terrena, hazánk első múzeuma, ahol az egykori középkori várban, majd Szily János püspök által gyűjtött római korból származó feliratos kövek láthatók.

Honlap: www.muzeum.martinus.hu

Nyitva tartás: május - szeptember
Belépőjegy: felnőtt: 700 Ft; diák, nyugdíjas: 550 Ft; csoportos diák: (15 fő felett): 500 Ft; családi jegy: 2 felnőtt és 2 gyermek: 2200 Ft, zarándokjegy: 450 Ft
 


Sopron

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva-patak völgyében épült.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Látnivalók:

  • Belváros
  • Tűztorony
  • Római eredetű városfalak
  • Széchenyi tér és Hűségzászló
  • Kecske-templom
  • Káptalan-terem
  • Esterházy-paloták (barokk)
  • Városháza (eklektikus, 1895)
  • Storno-ház (reneszánsz)
  • Fabricius-ház
  • „Két mór” ház (18. századi parasztbarokk)
  • Patikamúzeum (15–16. század)
  • Lábasház (16–17. század) Az itt található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennále anyaga.
  • Gambrinus-ház (régi városháza)
  • Generális- vagy Lackner-ház
  • Hattyús ház, Pócsi utca 2.
  • Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
  • Szent Mihály-templom (gótikus)
  • Evangélikus templom (késő barokk, 1784, romantikus toronnyal)
  • Ó-Zsinagóga (középkori)
  • Orsolya tér
  • Ortodox zsinagóga
  • Szentháromság-szobor
  • Soproni Petőfi Színház
  • Bánfalvi karmelita kolostor (Kertváros)
  • Sörházdombi kilátó
  • Hubertusz kilátó
  • Károly-kilátó
  • Gloriette-kilátó
  • Taródi-vár
  • Mária-oszlop (az 1700-as években készült csavart, füzéres barokk korinthoszi oszlop)
  • Nepomuki Szent János kápolnája
  • Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
  • Soproni Tavaszi Fesztivál
  • Soproni Ünnepi Hetek
  • VOLT Fesztivál
  • Civitas Pinceszinház
  • Liszt Ferenc Művelődési Központ
  • Deák tér Közép-Európa leghosszabb tere

Kapcsolódó link
Forrás: Wikipédia


Sárvár

Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári kistérségben.

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

Szombathelytől 25 km-re keletre, Celldömölktől 18 km-re nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre. A 84-es főúton Sopron és a Balaton felől is megközelíthető. Szombathely felől a 88-as főúton érhető el. Mindkét főút immár elkerüli a települést. Vasútállomása a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mellett van. 1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Zalabérrel is. A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.

Nevezetességei:

  • A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
  • Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
  • A Szent László templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá.
  • Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, a 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént 1556-ban.
  • A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
  • Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
  • Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
  • A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
  • Hatvany-Deutsch-kastély
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Forrás: Wikipédia
Kapcsolódó link


Őrség

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.

Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére (ŐNP, 2011). A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.

Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.

Látnivalók:

Az Őrség területén több kora középkori emlék található.

Templomok:

  • Kercaszomori Szent Vencel-templom helye, Pusztatemető
  • Szent Péter-templom, Őriszentpéter
  • Veleméri román kori Szentháromság-templom Aquila János freskóival
  • Bajánsenyei református templom Nemesnépi Zakál György emléktáblájával
  • Szentgyörgyvölgyi református templom, a Nyugat-Dunántúl egyetlen festett fakazettás temploma
  • Középkori Szent Márton templom, Domonkosfa
  • Pankaszi harangláb

Haranglábak:

  • Harangláb, Pankasz (Pankaszi harangláb)
  • Harangláb, Kercaszomor
  • Gödörházi harangláb
  • Nemesnépi harangláb

Kapcsolódó link


Léka vára

Léka várát valószínűleg a 13. század elején építették. A Kőszegiek, majd a Kanizsaiak is laktak benne, ezért fokozatosan bővítették és lakhatóbbá tették.

A vár kútját Nádasdy Tamás ásatta, ő alakíttatta ki a földalatti börtönt és megújíttatta a lakóhelyiségeket, valamint a konyhát is. Nádasdy Ferenc 1669-ben elővárat építtetett hozzá, de ő maga már nem a várban lakott. A várban ekkor már csak a szolgálónépek és az uradalmi tisztviselők éltek. A fellegvár gyakorlatilag raktárépületként szolgált, ahol többek között lőport tároltak. A lovagterem készletraktárként működött. A várkápolnában a 13. századból származó freskótöredékek maradtak fenn. A kápolna alatt a Nádasdyak családi sírboltot alakítottak ki, de később mégis a plébániatemplom sírboltjába temetkeztek. A vár az 1906-os és 1956-os helyreállításoknak köszönhetően ma is teljes épségben áll, de berendezése 1945-ben nagyrészt megsemmisült. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg, aki a fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki. 1980-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet alakítottak ki. Restaurálták a gótikus várkápolnát és a lovagtermet. Vendéglőt, vendégszobákat, szállodát létesítettek benne. A várban természetrajzi múzeum is működik, melyet Huszty Ödön ornitológus hercegi magántitkár alapított.

Forrás: Wikipédia


Fraknó vára

Fraknó avagy Fraknóváralja (németül 1972-ig Forchtenau, ma Forchtenstein, horvátul Fortnava) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Nagymartontól 4 km-re, a Rozália-hegység lábánál, a Vulka völgyében fekszik.

Nevezetességei:

  • Fraknó vára 1317-ben épült. 1635 és 1660 között Esterházy Miklós teljesen átépíttette, a régi várból csak az öregtorony maradt meg. A belső vár kétemeletes, négyszögű épülettömbjét sokszögű olaszbástyás védőfal övezi. A vár kápolnáját 1642-ben szentelték fel, a Szűzanya ősi kegyképét 1656-ban Boldogasszony templomába vitték, helyette 1687-ben a vár elé építtetett Eszterházy Pál nádor egy Immaculata szobrot, ma ez a búcsújáróhely. A vár mai is teljes épségben áll, az Esterházy család tulajdona. A várnak látogatható kiállításai, kincstára, panoptikuma, fegyvergyűjteménye, levéltára van.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1347-ben már állt, 1655-ben és 1695-ben bővítették. 1695-ben Esterházy Pál herceg a szervitáknak adta, akiknek kolostort is épített itt. A templom és a plébánia egészen 1981-ig a szerviták gondozásában volt. Gótikus a szentély egy része és a nyugati oldalon nyíló kapu. Déli bejárata felett az 1655-ös évszám olvasható. Az oszlopos főoltár 1754-ben készült. Az oltárfülkében baldachin alatt lévő, fából faragott Madonna-szobor (az egykori kegyszobor) a 15. század közepéről való. A mellékoltárok 1756-1757-ben készültek. A rokokó díszítésű szószék 1756-ban készült. Keresztelőkútja 1700-ban készült. A templom falába 17. és 18. századi sírkövek láthatók beépítve.
  • A templom előtt álló Szentháromság-oszlop 1700-ban készült. Az oszlopot szőlőlomb koszorú díszíti.
  • A templomtól északra emelkedő dombon található Szent Lépcsőt 1699 és 1704 között építették a római Szent Lépcső mintájára.
  • Szervita kolostora, mely a templom keleti oldalához csatlakozik 1692 és 1704 között épült, 1982-óta egyházmegyei tulajdon. Az emeletes barokk épület főbejárata felett az Esterházy-címer, oromzatán 1773-ban készült Madonna-szobor látható. Kápolnájában 18. századi Mater Dolorosa-szobor található.
  • A Hausbergen nagyméretű 13. századi vár nyomai látszanak. A vár központi része egy sáncokkal és árkokkal megerősített lakótorony lehetett. Albert osztrák herceg 1289-ben elfoglalta és bár öt évvel később III. András visszaszerezte, a hainburgi béke értelmében le kellett rombolni.
  • A Rozália-hegység legmagasabb pontján áll a Szent Rozália-kápolna. Az első fakápolna 1666-ban épült itt, majd a közelében 1670-ben Esterházy Pál herceg építtette kőből a kereszt alaprajzú kápolnát. A kápolnától nagyszerű kilátás nyílik a hegységre és környékére.
  • Rosalia-Kogelberg natúrpark.
  • A községben hüllőkiállítás is látható.
  • Ősszel a szelídgesztenye-szüret után a vár előtt rendezik meg a híres gesztenyeünnepet.

 


Märchenpark

Ausztriában van egy vidámpark, mindössze 25 kilométerre a határtól, a neve Märchenpark.

Ez egy családi vidámpark, hatalmas fák között. A Märchenpark Neusiedlersee, Ausztria legnagyobb szabadidő és családi parkja, kellemes szórakozást nyújt minden korosztálynak. A gyerekek kedvük szerint játszhatnak, a felnőttek ismét gyerekké válhatnak, a vidámpark valódi élményt nyújtó játékainak hatására.

Märchenpark megközelítése

A Märchenpark Neusiedlersee a bécsi autópályáról Neusiedl am See-nél lehajtva közelíthető meg a legegyszerűbben. Az autóút kb. 2,5 óra Budapesttől.

Märchenpark nyitva tartás

A Märchenpark április 04-től október 26-ig tart nyitva.

Áprilistól - szeptemberig 9.00 – 18.00 óra között, Októberben 10.00 – 17.00 óra között látogatható.

A belépőjegy 2-99 év között egységesen, 16 Euro.

Minden péntek családi nap, 14 Euro.

Minden kedden nyudijas nap, 65 év felett, 8 Euro.

Szezonbérlet 45 Euro.

Érme a kiegészítő szolgáltatásokhoz 1 Euro.

3 év alatti gyerekek ingyen mehetnek a parkba, a születésnapjukat a látogatás napján ünneplő 3-14 év közötti gyerekek szintén.

A belépőjegy megvásárlásával néhány kivételtől eltekintve valamennyi játékot korlátlanul használhatunk, de külön kell fizetni (a pénztárnál megvásárolható zsetonnal) például a távirányítású csónakozásért, mini gokartért, mini körhintákért.

A Märchenpark vidámpark, mini állatkert és meseerdő is egyben, ami elsősorban a kissebbeknek nyújt felejthetetlen élményt, de a nagyobbak is találnak maguknak való szórakozást. A csodálatosan kiépített vidámpark helyén régen egy fás park volt, amelyben a még ma is láthatóak ismert mesefigurák és mesejelenetek. Mára a hangsúly a park vidámpark jellegére helyeződött, a megváltozott igények következtében. A vidámpark részleg ennek megfelelően a mai kor igényeit kielégítően került kiépítésre. Sok-sok vidámság és játék vár a látogatókra. A kisebbeknek vonatozás, krokodil vízi pálya, homokozó, játszótér, mesevilág, sok-sok állat, állatsimogató, a nagyobbaknak hőlégballon, körhinta, óriás csúzda, római torony, vízi világ, és a hullámvasút nyújt felejthetetlen időtöltést. A Götterblitz-re (istenek villáma) keresztelt hullámvasút méltán vívja ki a tetszést kicsik és nagyok körében egyaránt, de van még: mászóvár, traktorvezetés, gokart, szellemkastély, gladiátor iskola. Az elsősorban nagyobb gyerekeknek szóló kalandpark látványosságainak jelentős része római jellegben került kialakításra. A játékok nagy része új, a legújabbak a Római torony (tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Fertő-tóra) és a Götterblitz hullámvasút. Aki pedig egy kis nyugalomra vágyik menet közben, az tehet egy csendes erdei sétát is.

Kapcsolódó link


 




Vissza az előző oldalra!
Anna Vendégház, Apartman - Bük - OroszAnna Vendégház, Apartman - Bük - MagyarAnna Vendégház, Apartman - Bük - AngolAnna Vendégház, Apartman - Bük - Német